Jason de Caires Taylor vízalatti szobrai
Jason de Caires 1974-ben született angol apa és guayanai anya gyermekeként. Ifjú éveit Európában, Ázsiában és a Karib-szigeteken töltötte. 1998-ban végzett a Camberwell College of Arts-on a londoni Művészeti Egyetemen, B.A.Honors fokozatot szerezve szobrászat és kerámia szakon. Egyúttal képzett búvároktató és a vízalatti világ természetvédője, aki mögött több mint 14 éves búvártapasztalat áll.
2006 májusában nemzetközi elismerést szerzett azzal, hogy megalkotta a világ első vízalatti szoborparkját Grenadán (West Indies). A vízalatti szobrainak célja, hogy mesterséges korallzátonyként ösztönözze a vízalatti élet odatelepedését, bekalkulálva a szobrok ökológiai folyamotok által kiváltott átalakulását. A művek magukba foglalják a fenntartható jövő lehetőségeinek vízióját, az emberi beavatkozást pozitív változásként szemléltetve. A képalkotás hagyományaira építve, Jason de Caires Taylor munkájanak célja, hogy minél szélesebb közönséget szólítson meg, ami kulcsfontosságú a művészet világán túlmutató környezetvédelmi kérdések előtérbe helyezésekor. A művei értelmezéséhez fontos szempont, hogy azok magukba foglalják a Természet regenerálódásába és átalakulóképességébe vetett hitet és optimizmust.
Forrás: www.underwatersculpture.com
Free Hug - Ingyen adom az ölelést!
A mozgalom elindítója, Juann Mann vallja: - Remember, alone we can make a difference - together, we can change the world. Ne feledd, egyedül elérhetünk valamit, együtt pedig az egész világot meg tudjuk váltani.
A tengeri csillagok megmentője - The Star Thrower
Egyszer egy férfi a tengerparton sétált, amikor észrevette, hogy egy fiú valamit felszed a földről és lágyan bedobja az óceánba. Amikor odaért hozzá, megszólította a fiút: - Mit csinálsz? - Visszaengedem a tengeri csillagokat az óceánba. Vonul vissza a dagály, és ha nem dobom vissza őket, elpusztulnak - válaszolta a fiú. - Fiam - szólt a férfi - nem látod, hogy milyen hosszú a tengerpart és a tengeri csillagok százai rekedtek kinn. Nem sokat tehetsz! A fiú illedelmesen végighallgatta, aztán lehajolt, felvette a következőt és visszadobta a hullámokba. Majd mosolyogva a férfihez fordult: - De ezért az egyért máris sokat tettem!
Ezt az interneten népszerű történetet Loren Eiseley írta 1979-ben. A történet modern népmesévé lett, váltakozó szereplőkkel, de változatlan mondanivalóval: ahol lehet, tegyük szebbé-jobbá egymás életét...
Tamaz Gogoladze
Tamaz Gogoladze Kijevben él, és egyre népszerűbb festő Ukrajnában és Oroszországban. Beszéljenek róla a képei:
Tasha Tudor varázslatos világa
Tasha Tudor híres amerikai gyerekkönyvíró és illusztrátor volt. 1915-ben született, és idén, 92 évesen halt meg. A valós világot is mesebelivé varázsolta - ihletett, finom részletek között élte az életét Vermontban, ahol gyönyörű kertet varázsolt maga köré, gyertyafénnyel világított, kecskét fejt és az 1830-as évek divatja szerint öltözött. Ezen a linken egy videó mutatja be azt a világot, amibe belefért négy gyerek egyedülállóként való felnevelése, közel 100 könyv illusztrálása és egy kemény fizikai munkát igénylő életmód, sajtkészítéssel, szappanfőzéssel, gyertyaöntéssel - mindez egy megvalósult álom idilljévé forrva össze.
A New York Times cikke Tasha Tudor halála alkalmából.
Palya Bea és a különös cinke
Részlet a Fidelio online magazin Palya Beával készült riportjából: "Kicsit átment bele a Weöres magánya is, azt hiszem. Egyébként biztos vagyok benne, hogy ha Weöres hallaná a lemezt, szeretné. Különös dolog történt velem tegnap: hallgattam a master-felvételt otthon, esett az eső. Épp az Epistolánál tartottam – nem tudom hányadszorra küzdöttem a meghallgatásával –, kinézek az ablakon, és meglátok egy cinkét, aki épp az ereszből ivott. Egy pillanatra rám nézett az ablakon keresztül, aztán elrepült. Ott küzdök tehát az anyaggal, a legnehezebb dallal, és akkor egyszerre ott van a Sanyi bácsi, merthogy biztosan ő volt – „Ó ha cinke volnék, útra kelnék” –, és akkor elkezdtem zokogni, s vagy tíz percig bőgtem. Sok minden benne volt ebben a sírásban, nyilván az is, hogy elkészült a lemez, hogy valami befejeződött, benne volt persze az Epistola rettenete, és persze még sok minden. Például, hogy Weöres meglátogatott."
Varázslatos vonalak Paul Neave-vel
Paul Neave interaktív designer honlapjának minden menüpontjával érdemes eljátszani. Az Imagination vagyis Képzelet aloldalon a "Click me to use your imagination" - re kattintva, kéri , hogy mutassuk meg, hogy mit tud a fantáziánk. Az enyém például ezt:
Jó szórakozást!
A titokzatos bálnák
A fenti vízalatti felvétel egy hosszúszárnyú bálnáról Bermudától 15 mérföldre készült. A felvétel szerzőjének kommentárja: Tíz hét alatt 300 órán át próbáltam vízalatti felvételeket készíteni a vándorló bálnákról. Április vége volt, és egyetlen felvételt sem sikerült készítenem. És akkor, éppen delfineket filmeztem a vízben, amikor ez a bálna rámtalált. Az együttlétünk körülbelül két órán át tartott, többször csak pár cm-re voltam a bálnától. ... Lenyűgöző érzéssel töltött el, hogy egy ilyen intelligens lény szemébe nézhetek. Utána egy hétig aludni sem tudtam, és egy hónapba telt, hogy elérzékenyülés nélkül tudjak róla beszélni... (https://www.youtube.com/watch?v=eOS20plm7UM)
***
Bálnaének: http://www.whalesong.net/ - A honlapról: A nyolcadik szezon végére értünk a hawaii hosszúszárnyú bálnák énekének internetes közvetítésében. A bálnák már úton vannak Alaszka felé, ahonnan majd csak októberben térnek vissza. Addig is élvezzétek e rejtélyes és hatalmas lények énekét az archívumunkban. (A meghallgatáshoz az ingyenes RealPlayer szükséges. Jogvédett anyag.)
A hosszúszárnyú bálna titokzatos éneke: A megfigyelések szerint a bálnák a különböző hangok egymás utáni összekapcsolásával egyedi dallammintázatot állítanak össze, melyeknek ismétlésével hozzák létre a jellegzetes dallamokat. Habár a kutatási eredmények nem bizonyítják a cetek nyelvének létezését, egyértelműnek tűnik, hogy a bálnák mondatokat használnak, csakúgy, mint mi, emberek. Tovább az origo cikkéhez
