Medveállatka - a szuperhős
A medveállatka négy pár miniatűr karmos lábacskájával, pici arcával, medvés "cammogásával" valószínűleg a leglenyűgözőbb parányi lény.
A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságukban eltérnek. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, melyet hidrosztatikus váz feszít ki. Ragadozó és növényevő fajokkal is találkozhatunk. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed.
A medveállatkákról az első feljegyzéseket a német J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet Spallanzani adta neki 1776-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”.
Több mint 1000 fajuk ismert. Nedves helyen, főként mohán vagy vízben élnek. Az egész világon elterjedtek a Himalája 6000 m-es magaslatai fölött és a mélytengerekben egyaránt. (Forrás: Wikipédia)
A medveállatka a legszívósabb lény a Földön - bámulatos túlélőművész. Túléli az extrém hideget, mínusz 200 fok alatt is, a meleget plusz 150 fok felett, a nagy nyomást, a vákumot és az erős sugárzást is.
Egy olasz múzeum 120 éves mohamintáját vízbe téve, a kis medveállatkák élettevékenységük 120 éves felfüggesztése után megelevenedtek.
Már űrutazáson is bizonyíthatták hihetetlen túlélőképességüket. A kutatók izgalommal kutatják a medveállatkák rendkívül hatékony DNS-javító képességét is, az emberi DNS és regeneráció jobb megértése reményében.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
